Az aktív galaxismagok anyagbefogási folyamata nagyjából egész jól ismert. Az egyesített modell írja le, a fekete lyuk közelében lévő anyag egy anyagbefogási korongba (akkréciós korong) rendeződik; gravitációs energiája mozgási energiává alakul, ami felfűti a gázt, amely elsősorban az ultraibolya és az optikai tartományban sugároz. Egyéb hullámhossztartományokban észlelt sugárzás jobban (infravörös sugárzás, amely a por tórusz által elnyelt optikai és UV fotonok reprocesszálásával jön létre) vagy kevésbé jobban kapcsolódik ehhez a folyamathoz (akkréciós korong felett elhelyezkedő koronából és/vagy a jetből származó röntgen és rádió sugárzás). Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogyan jut az akkréciós korongba az AGN-t tápláló gáz.
Nagy tömegű AGN-ek esetében az elmúlt években, évtizedekben nagyjából széleskörben elfogadott kép alapján az aktívan táplálkozó életciklus a galaxisok összeolvadását követő csillagkeletkezési fázis után indul be. Tehát az aktivitás merger-driven, azaz galaxis-összeolvadás miatt kezd el a középpont felé anyag áramlani, ami felpörgeti az akkréciót, beindítja az aktivitást. Eddig azonban sajnos nem nagyon volt rá lehetőség, hogy nagyobb statisztikai vizsgálatokkal alátámasszák ezt az, amúgy önmagában szép kerek egész, fejlődési modellt. A megfigyelési program azért is erőforrás igényes, hiszen össze kell hasonlítani, hogy mekkora arányban találunk aktív és nem-aktív galaxismagokat összeolvadás során keletkezett galaxisokban.
Mechtley és munkatársai friss cikkükben, z=2 vöröseltolódású nagy tömegű (109 - 1010 naptömegű) fekete lyukakat tartalmazó galaxisokat vizsgáltak a Hubble Space Telescope-pal. A mintájukat 19 aktív és 84 inaktív galaxis alkotta. Azt találták, hogy az aktív és nem aktív galaxisok alakjának torzulásai (ami galaxis-összeolvadás miatt léphet fel) nem különböznek egymástól szignifikánsan. (Pontosan annak a valószínűsége, hogy a kvazárok anyagalaxisaiban többször figyelhető meg torzulás, mint inaktív galaxisokban alig 78%.) Ezek szerint hiába szép az eddig nagyjából, hallgatólagosan elfogadott modell, azt a megfigyelések mégsem támasztják alá. Úgyhogy lehet azon gondolkozni, milyen más folyamat táplálhatja az akkréciós korongot.
